CMYK vagy RGB: miért más a nyomat, mint a képernyő?
A képernyőn ragyogó kék nyomtatva fakó lila lett? Nem a nyomda hibázott: a képernyő és a papír két teljesen más módon állítja elő a színeket.
Két különböző színkeverés
A képernyő apró, világító pontokból áll: vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) fényből. Ha mindhárom teljes erővel világít, fehéret látunk, ha egyik sem, feketét. Ez az RGB, más néven additív (összeadó) színkeverés: minél több fény, annál világosabb a szín.
A nyomda fehér papírra visz festéket, négy alapszínből: ciánkék (Cyan), bíbor (Magenta), sárga (Yellow) és fekete (Key, innen a K). A festék elnyeli a fény egy részét, a többit visszaveri. Minél több festék kerül egy helyre, annál sötétebb lesz. Ez a CMYK, a kivonó (szubtraktív) színkeverés.
| RGB | CMYK | |
|---|---|---|
| Hol használják? | képernyő, telefon, web | nyomtatás |
| Miből keveri a színt? | fényből | festékből |
| Fehér | mindhárom fény teljes erővel | a papír színe, nincs festék |
| Értékek | 0-255 csatornánként | 0-100% festékenként |
Miért fakóbbak nyomtatva az élénk színek?
A festékkel kevesebb szín állítható elő, mint fénnyel. A szakma ezt úgy mondja, hogy a CMYK színtere (gamutja) kisebb. A legtöbb árnyalat mindkettőben megvan, de a nagyon élénk, „világító” színek, például a tiszta képernyőkék (#0000FF), a neonzöld vagy a rikító narancs, kívül esnek a nyomtatható tartományon.
Amikor egy ilyen színt CMYK-ba alakítunk, a program a hozzá legközelebbi nyomtatható színt választja. Ez szinte mindig fakóbb, és gyakran kicsit más árnyalatú: a képernyőkékből lilás-kék lesz, a neonzöldből tompa fűzöld.
Ugyanaz a CMYK-szám sem néz ki mindenhol egyformán: fényes műnyomó papíron élénkebb, ofszetpapíron (például fénymásolópapír-szerű papíron) tompább, újságpapíron a legfakóbb. Ezért számít a színprofil, amely leírja, milyen papírra, milyen festékkel nyomtatnak.
Mi történik, ha RGB-ben adod le a fájlt?
Sok nyomda automatikusan átalakítja CMYK-ba, de ilyenkor nem te döntöd el, hogyan. Az eredmény lehet rendben, de lehet meglepetés is, főleg az élénk színeknél és a feketénél. Az is előfordul, hogy a nyomda visszaküldi a fájlt javításra. A legbiztosabb, ha te alakítod át, és meg is nézed, mi lett belőle.
Hogyan alakítsd át a fájlt CMYK-ba?
- Kérdezd meg a nyomdát, melyik színprofilt kéri. Fényes vagy matt műnyomó papírnál ez Magyarországon leggyakrabban a FOGRA39 (ISO Coated v2) vagy az újabb FOGRA51 (PSO Coated v3).
- Photoshopban: Szerkesztés → Konvertálás profilba, cél: a nyomda által kért CMYK-profil.
- InDesignban és Illustratorban: a színeket eleve CMYK-ban add meg, a képeket pedig a PDF-exportnál alakítsd át a kért profilra (Kimenet fül: Konvertálás célprofilba).
- Canvában: letöltésnél válaszd a Nyomtatható PDF-et és a CMYK színprofilt (ez a Canva fizetős változatában érhető el).
- Nézd meg az eredményt. Ha egy fontos szín, például a logód színe, nagyon megváltozott, válassz nyomtatható árnyalatot, vagy kérdezd a nyomdát direktszínről.
Mi a helyzet a logó színeivel?
Ha egy cégnek fontos a pontos színe, érdemes mindhárom formában rögzíteni: RGB vagy HEX a webre, CMYK a nyomtatásra, és ha kell, egy Pantone-szín a pontos direktszínes nyomáshoz. A három szám nem egymás pontos „fordítása”, hanem ugyanannak a színnek a legjobb megfelelője az adott eszközön.
Gyakori kérdések
Miért ad más CMYK-értéket a Photoshop, mint egy online átváltó? A legtöbb online átváltó egy egyszerű képlettel számol, ami nem ismeri a papírt és a festéket. A Photoshop és a mi színátváltónk színprofillal számol, ezért az eredmény a valós nyomathoz igazodik.
Látom előre a képernyőn, milyen lesz a nyomat? Nagyjából igen. A grafikai programok „próbanyomat” nézete (Photoshopban Nézet → Próbaszínek) szimulálja a nyomtatást. Teljesen pontos csak kalibrált monitoron lehet, és a papír is sokat számít.
Mit tegyek, ha a nyomda szerint túl élénk a színem? Válassz egy kicsit tompább, nyomtatható árnyalatot. A színátváltó megmutatja, ha egy szín nem nyomtatható, és azt is, mi lesz belőle a valóságban.