CMYK

Tudástár

Pantone, HKS és direktszínek

Ha a céged kékjének minden nyomtatványon pontosan ugyanolyannak kell lennie, vagy olyan színt szeretnél, amit a négy alapszín nem tud kikeverni, a direktszín a megoldás.

3 perc olvasás · frissítve 2026. október 23.

Mi a direktszín?

CMYK-nyomtatásnál minden szín a négy alapszín apró pontjaiból áll össze, ezt a szemünk keveri ki. Direktszínes (angolul spot color) nyomtatásnál a nyomda egy előre, pontos receptre kikevert festéket használ, és azt külön nyomólemezzel nyomja a papírra. A szín így nem pontokból áll, hanem egyenletes, tömör felület.

Pantone és HKS

Ahhoz, hogy a megrendelő és a nyomda ugyanarra a színre gondoljon, szabványos színkatalógusok vannak, ahol minden színnek száma van.

  • Pantone (PMS, Pantone Matching System): a világon legelterjedtebb, Magyarországon is ezt használják a legtöbben. A szín neve után álló betű a papírtípust jelöli: C = bevont (coated, műnyomó), U = nem bevont (uncoated, ofszet). Például a „Pantone 286 C” egy kék, fényes papírra.
  • HKS: német színrendszer, főleg német nyelvű országokban és német partnereknél fordul elő. Itt is papírtípus szerinti változatok vannak (például K a műnyomóhoz, N az ofszetpapírhoz).

Ugyanaz a Pantone-szám műnyomó és ofszetpapíron más hatású: az ofszetpapír felszívja a festéket, a szín tompább lesz. Ezért szerepel külön C és U változat a katalógusban.

Mikor éri meg a direktszín?

  • Céges arculat: ha a logó színének minden nyomtatványon pontosan egyformának kell lennie.
  • CMYK-ban nem nyomtatható szín: élénk narancs, élénk zöld, ragyogó kék, továbbá a fém- és fluoreszkáló festékek (arany, ezüst, neon).
  • Kevés szín, nagy példányszám: egy egy- vagy kétszínes nyomtatvány (például céges levélpapír) direktszínnel olcsóbb is lehet, mint négy színnel.
  • Nagy egyszínű felület: a direktszín egyenletesebb, mint a pontokból kevert CMYK-szín.

Mikor nem?

  • Kis példányszám, digitális nyomtatás: a digitális gépek általában csak CMYK-ban nyomtatnak, a direktszínt CMYK-ra alakítják.
  • Fényképek: a fotók mindig CMYK-ban nyomódnak.
  • Szűkös költségkeret: minden direktszín egy plusz nyomólemez és plusz munka, ami az árban is megjelenik.

Hogyan add meg a fájlban?

  1. A grafikai programban a színt a Pantone-színkönyvtárból válaszd ki (InDesign és Illustrator: Színminták → Színminta-könyvtár megnyitása), ne kézzel írd be a számát.
  2. A színminta típusa legyen direktszín (Spot), ne folyamatszín (Process).
  3. A szín nevét ne írd át, a nyomda ebből tudja, melyik festék kell.
  4. PDF-exportnál a direktszíneket ne alakítsd CMYK-ra (a Festékkezelőben ne legyen bekapcsolva „Minden direktszín folyamatszínné alakítása”).
  5. Szólj a nyomdának, hogy direktszínes a munka, és hány direktszín van benne.

Pantone-szín CMYK-ban

Ha egy Pantone-színt CMYK-ban kell nyomtatni, például egy olcsóbb digitális szórólapon, a Pantone hivatalos Color Bridge katalógusa megadja a hozzá legközelebbi CMYK-értéket, és azt is megmutatja, mennyire tér el tőle. A legtöbb szín jól közelíthető, de az élénk és a fémes színek nem. A színátváltóban beírhatod a színt RGB-ben vagy HEX-ben, és megmutatja, mennyire nyomtatható CMYK-ban.

Gyakori kérdések

A képernyőn látott Pantone-szín pontos? Nem. A képernyő csak megközelíti a festék színét. A pontos színt a nyomtatott Pantone-színkártyán (legyezőn) érdemes nézni.

Mennyivel drágább a direktszín? Nyomdától és példányszámtól függ. Ofszetnyomásnál minden plusz szín egy plusz nyomólemez és a gép átállítása, kis példányszámnál ez jelentős, nagynál elhanyagolható. Kérj árajánlatot mindkét változatra.