Papírtípusok: műnyomó, ofszet, karton, gramm, volumen és szálirány

A három nagy család

A nyomdai papírokat a felületük szerint érdemes csoportosítani, mert a felület határozza meg, hogyan viselkedik rajta a festék.

Papír	Felület	Jellemző használat	Profil
Fényes műnyomó	bevont, sima, csillogó	szórólap, katalógus, magazin, fotós anyag	FOGRA39 vagy FOGRA51
Matt vagy selyemfényű (szatén) műnyomó	bevont, sima, nem csillog	prospektus, éves jelentés, elegánsabb kiadvány	FOGRA39 vagy FOGRA51
Ofszetpapír	nem bevont, írható	levélpapír, űrlap, könyvbelív, jegyzettömb	FOGRA52
Natúr- vagy kreatív papír	nem bevont, gyakran érdes, színezett	névjegy, meghívó, arculati anyag	FOGRA52, a nyomdával egyeztetve
Karton	bevont vagy nem bevont, vastag	borító, névjegy, doboz, képeslap	a felülettől függ

A műnyomó papír felületén egy vékony bevonat (kréta- vagy pigmentréteg) van. A festék a tetején marad, ezért a pontok élesek, a színek élénkek. Az ofszetpapír nem bevont: a festék beszívódik a rostok közé, a raszterpontok szétterülnek, a színek tompábbak.

Az ISO 12647-2 szabvány 2013-as változata a papírokat típusokra osztja. A FOGRA51 (PSO Coated v3) a prémium bevont papírhoz (PC1), a FOGRA52 (PSO Uncoated v3) a famentes, nem bevont fehér papírhoz (PC5) készült. A régebbi FOGRA39 adatsort 115 g/m²-es fényes vagy matt műnyomó papíron mérték.

Mit jelent ez a színeken? Számokkal

Ugyanazokat a CMYK-értékeket számoltuk át a három profillal L*a*b* értékre (abszolút kolorimetrikus szándékkal, LittleCMS-sel, hogy a papír saját színe is benne legyen). Az L* a világosság: 0 a fekete, 100 a fehér.

CMYK	FOGRA39 (műnyomó)	FOGRA51 (műnyomó)	FOGRA52 (ofszet)
papír (0/0/0/0)	L*95, b*-2	L*95, b*-6	L*93, b*-10
fekete (0/0/0/100)	L*16	L*16	L*33
négyszínes fekete (100/100/100/100)	L*9	L*12	L*26
ciánkék (100/0/0/0)	L*55, a*-38, b*-50	L*56, a*-35, b*-53	L*59, a*-22, b*-48
bíbor (0/100/0/0)	L*48, a*74	L*48, a*75	L*55, a*60
zöld (60/0/100/0)	L*65, b*53	L*64, b*51	L*63, b*29

Néhány tanulság:

• Ofszetpapíron a fekete sokkal világosabb. A 100% fekete ott L*33, műnyomón L*16. Négy festékkel sem lesz igazán mély: L*26. Ezért ofszetpapírra hiába készítesz mélyfeketét, nem lesz olyan, mint egy fényes katalógusban.
• A színek tompábbak. A bíbor élénksége (a*) 75-ről 60-ra, a zöldé (b*) 51-ről 29-re esik. Élénk arculati színt ofszetpapíron nem lehet visszaadni.
• Az új papírok kékesebbek. A FOGRA51 és a FOGRA52 papírfehérje kékesebb (negatívabb b*), mert a mai papírokban sok az optikai fehérítő. Ezért készült az új szabvány.

Ugyanaz a szín, más CMYK

Ha egy RGB-színt (például egy logó kékjét) műnyomóra és ofszetre konvertálsz, más CMYK-értéket kapsz, mert a profil kompenzálja a papír viselkedését. Egy sötétszürke (RGB 40, 40, 40) relatív kolorimetrikus szándékkal:

Profil	CMYK	Festékfedés
FOGRA39	78/69/62/71	280%
FOGRA51	66/56/46/75	243%
FOGRA52	73/58/42/76	249%

Ezért fontos, hogy a fájlt arra a papírra készítsd, amire nyomják. Ha ofszetpapírra FOGRA39-cel konvertálsz, a sötét tónusok besötétednek és összefolynak, mert ofszetpapíron a raszterpontok jobban szétterülnek (nagyobb a pontnövekedés). Részletek: Színprofilok: mit kérnek a magyar nyomdák? és Festékfedés (TAC).

Gramm: a papír súlya

A gramm (pontosabban grammsúly, g/m²) azt mutatja, hány gramm egy négyzetméter papír. Egy A4-es lap 1/16 négyzetméter, vagyis egy 80 g-os A4-es lap 5 gramm.

Grammsúly	Jellemző használat
70-90 g/m²	fénymásolópapír, levélpapír, könyvbelív
115-135 g/m²	szórólap, prospektus belíve, plakát
150-170 g/m²	igényesebb szórólap, hajtogatott prospektus
200-250 g/m²	katalógus- és füzetborító, képeslap
300-350 g/m²	névjegykártya, meghívó, tartósabb borító

Nagyjából 200-250 g/m² fölött már kartonnak hívják az anyagot. A határ nem éles, és a nyomdák árlistája is eltérően nevezi.

A gramm nem a vastagság. Két ugyanolyan grammsúlyú papír közül az ofszetpapír vastagabb, a fényes műnyomó vékonyabb, mert a bevonat és a simítás tömörebbé teszi.

Volumen: milyen vastag a lap a súlyához képest

A volumen (angolul bulk) a papír fajlagos térfogata, cm³/g-ban. Kiszámolni egyszerű:

lapvastagság (µm) = volumen × grammsúly (g/m²)

Egy 1,0-s volumenű 100 g-os papír 100 µm (0,1 mm) vastag, egy 1,5-ös volumenű ugyanilyen súlyú papír 150 µm. Tájékoztató értékek:

Papír	Volumen kb.	100 g/m² vastagsága kb.
fényes műnyomó	0,8-0,9	85 µm
matt vagy szatén műnyomó	1,0	100 µm
ofszetpapír	1,2-1,3	125 µm
volumenpapír (könyvpapír)	1,5-2,0	150-200 µm

A volumen akkor fontos, amikor könyvet vagy ragasztókötésű katalógust tervezel: a gerinc vastagsága a lapok vastagságának összege. Egy 160 oldalas (80 lapos) könyv 90 g-os ofszetpapíron (1,25 volumen) kb. 80 × 112 µm = 9 mm gerincet ad, fényes műnyomón csak kb. 6 mm-t. A gerincvastagság-kalkulátor ezekkel az értékekkel számol. A pontos lapvastagságot mindig kérd el a nyomdától: gyártónként eltér, és a borító csak akkor lesz jó, ha a gerinc mérete stimmel.

A volumenpapír (könyvpapír) azért népszerű a könyvkiadóknál, mert kevés súlyból vastag, „tartalmas” könyvet ad, és könnyebb is.

Szálirány

A papírgépen a rostok nagy része a gép haladási irányába rendeződik. Ez a szálirány (gépirány). A papír a száliránnyal párhuzamosan könnyebben hajlik, és a nedvességtől a szálirányra merőlegesen tágul.

Mire hat a szálirány?

• Hajtás. A szálirány mentén a hajtás egyenes és sima, ellene hullámos, és a festék megrepedhet a hajtásvonalon. Szálirányra merőleges hajtásnál mindig bigelni (barázdálni) kell, vastagabb papírnál és kartonnál a szálirány mentén is. → Utófeldolgozás: bigelés
• Könyv, füzet. A szálirány a gerinccel párhuzamos legyen. Ha nem az, a lapok hullámosodnak, a könyv nehezen marad nyitva, vagy éppen magától kinyílik.
• Illesztés. Mivel a papír a nedvességtől a szálirányra merőlegesen jobban tágul, a nyomda úgy fordítja az ívet a gépen, hogy a színek pontosan egymásra kerüljenek.

Hogyan derül ki? A papír csomagolásán és a gyártói mintakönyvben a szálirányt az aláhúzott vagy kiemelt méret jelzi (például 70 × 100 cm: a szálirány a 100 cm-es oldallal párhuzamos). Ha csak egy lap van a kezedben: tépd el mindkét irányban. A szálirány mentén a szakadás egyenes, ellene cikcakkos. Vagy hajlítsd meg mindkét irányban: amerre könnyebben hajlik, az a szálirány.

A legtöbbször ezzel neked nem kell foglalkoznod: a nyomda úgy választja és vágja az ívet, hogy a szálirány jó legyen. Akkor szólj külön, ha szokatlan a hajtás (például fekvő füzet, harmonikahajtás), ha kartonra kérsz hajtást, vagy ha a papírt te viszed.

Melyik papírt válaszd?

• Fotók, élénk színek, termékkatalógus: fényes műnyomó. Itt a legélénkebbek a színek és a legmélyebb a fekete.
• Sok szöveg, elegáns hatás, kevésbé tükröződő felület: matt vagy szatén műnyomó. A színek majdnem olyan jók, mint a fényesen, de olvasáskor nem csillog.
• Amire írni kell (levélpapír, űrlap, jegyzettömb), regény, szöveges könyv: ofszetpapír. Tollal, ceruzával jól írható, és nem fárasztja a szemet.
• Névjegy, meghívó, különleges hatás: natúr- vagy kreatív papír. Kérj mintát a nyomdától, mert ezek a papírok nagyon eltérnek egymástól, és a színes, érdes papírokon a színek nehezen kiszámíthatók.

Bármelyiket választod, a fájlt a papírnak megfelelő profillal készítsd, és ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a nyomdát, melyik profilt kéri. A PDF-ellenőrzőben beállíthatod az ofszet- vagy natúrpapír követelményeit is.

Gyakori kérdések

Mitől csillog a fényes papír, és miért nem jó mindenhova? A bevonat és a simítás miatt a felület tükrözi a fényt. Fotókhoz ez előny, de sok szövegnél zavaró, mert lámpafénynél csillog az oldal. Ilyenkor a matt vagy szatén műnyomó jobb.

Lehet a matt műnyomóra mélyfeketét tenni? Igen, a matt és a szatén műnyomó is bevont papír, ugyanaz a FOGRA39 vagy FOGRA51 profil és ugyanaz a festékfedési határ érvényes rá, mint a fényesre.

Miért lett a nyomat tompább, mint a próbanyomat? Gyakori ok, hogy a fájl műnyomó profillal készült, de ofszet- vagy natúrpapírra nyomták, vagy a próbanyomat más papíron készült. Ha a végleges papír ofszet, a próbanyomat is FOGRA52 szimulációval készüljön.

Mi az az optikai fehérítő? Olyan adalék, amely az ultraibolya fényt kék fénnyé alakítja, ezért a papír fehérebbnek, kékesebbnek látszik. A színe ezért függ a megvilágítástól: napfényben más, mint izzó alatt. A FOGRA51 és FOGRA52 profilok már a fehérítőt tartalmazó papírokhoz készültek.