Utófeldolgozás: stancolás, UV-lakk, fólia, bigelés és kötészet

Mit jelent az utófeldolgozás?

Minden, ami a nyomtatás után történik: vágás, stancolás, bigelés, hajtogatás, lakkozás, fóliázás, prégelés, kötészet. Egy részükhöz (vágás, hajtás, kötés) elég, ha a fájl mérete és margói jók. Másokhoz (stanc, szelektív lakk, fólia) a fájlban meg kell mutatnod, hol történjen a művelet. Ezt egy külön színnel rajzolt jelöléssel teszed.

Az aranyszabály: külön direktszín, felülnyomva

A stancvonal, a lakk és a fólia nem festék, de a nyomda ugyanúgy külön lemezként vagy külön rétegként kezeli, mint egy direktszínt. Ezért mindegyik jelölést így készítsd:

1. Külön direktszín (spot color) a Színminták panelen, pontosan azzal a névvel, amit a nyomda kér, például „Stanc”, „Spot UV” vagy „Fólia”. A nevet ne írd át, mert a nyomda gépe vagy munkafolyamata a név alapján ismeri fel.
2. 100%-on használd, árnyalat nélkül (kivéve, ha a nyomda mást kér, például dombornyomott lakk magasságához).
3. Felülnyomásra állítva (InDesign: Ablak → Kimenet → Attribútumok, Illustrator: Ablak → Attribútumok, „Kitöltés felülnyomása”, illetve „Körvonal felülnyomása”). Ha nem nyomja felül, a jelölés kiüti az alatta lévő színeket, és amikor a nyomda kikapcsolja a jelölés lemezét, ott fehér rés marad a nyomaton.
4. Külön rétegen, a többi tartalom fölött. Így könnyű ellenőrizni és kikapcsolni.
5. Vektorosan: a jelölés útvonal legyen, ne kép. A lakkozandó szöveget alakítsd görbévé.

Ellenőrzés: Acrobat Pro Kimeneti előnézetében (vagy InDesign Színbontás-előnézetében) kapcsold ki a jelölés színét. Ha nem marad fehér vonal vagy folt, jó a beállítás. A PDF-ellenőrző a gyakori nevek (Stanc, Die line, CutContour, UV, lakk, Varnish, fólia, Foil, bigelés) alapján felismeri ezeket a jelöléseket, és szól, ha valamelyik nincs felülnyomásra állítva.

Stancolás

A stancolás egyedi formára vágás egy stancformával (kivágószerszámmal): lekerekített sarkú névjegy, ablakos dosszié, címke, doboz.

• A stancvonal egyetlen, folytonos körvonal a vágás helyén, a fenti szabályok szerint (külön direktszín, felülnyomva, külön rétegen).
• A szokásos jelölés: folytonos vonal a vágás, szaggatott vonal a hajtás vagy a perforáció. Ha a terméken bigelés és perforálás is van, kérdezd meg a nyomdát, külön színt kér-e hozzájuk.
• A kifutó a stancvonalon kívül is kell, körben legalább 3 mm, mert a stanc sem pontosabb, mint a vágás. A fontos tartalom legyen legalább 3 mm-rel a vonalon belül. → Kifutó, vágójel, biztonsági margó
• Dobozhoz és bonyolultabb formához kérj stancrajzot a nyomdától. A meglévő stancformák olcsóbbak, mint egy új.

Szelektív UV-lakk

A szelektív (parciális) UV-lakk csak egyes részekre kerül, és ott fényes, kissé kiemelkedő felületet ad. Leggyakrabban logón, címen, egy fotó részletén használják, matt fóliázott alapon.

• Az illesztés a nyomathoz képest kb. ±2 mm-t mozoghat. Ezért a lakk nem való apró szövegre és vékony vonalra, és ha egy nyomtatott elem éles szélét fedi, érdemes a lakkot 1-2 mm-rel túlnyújtani rajta vagy szándékosan kisebbre venni.
• A különálló lakkelemek között legalább 2 mm hely legyen, a vágástól legalább 3 mm, a hajtástól és a bigeléstől legalább 2 mm.
• A lakk matt vagy soft touch fóliázáson mutat a legjobban, mert ott a legnagyobb a különbség a fényes és a matt felület között.
• A dombornyomott (vastag, tapintható) lakknál egyes nyomdák az árnyalattal jelzik a magasságot. Ezt mindig a nyomda útmutatója szerint csináld.

Fóliázás és hőfólia

Két különböző dolog, amit gyakran összekevernek:

• Fóliázás (laminálás): az egész felületre vékony műanyag fólia kerül. A fényes fólia élénkebbé teszi a színeket, a matt tompábbá és lágyabbá, a soft touch (bársonyos tapintású) a nagyon élénk színeket kicsit visszafogja. A fóliázás védi a nyomatot, és megakadályozza, hogy a hajtásnál a festék megrepedjen. Ehhez nem kell külön jelölés, csak a megrendeléskor kell kérni.
• Hőfólia (fóliaprégelés, arany- vagy ezüstfólia): egyes részekre fémes fólia kerül. Ehhez ugyanúgy külön direktszínes, felülnyomó, vektoros maszk kell, mint a lakkhoz. A túl vékony vonalak és az apró, talpas betűk belsejét a fólia betöltheti, ezért a minimális vonalvastagságot és betűméretet kérdezd meg a nyomdától.

A dombornyomás és a vakprégelés (festék nélküli dombornyomás) szintén szerszámmal készül. A maszkot ugyanúgy kell előkészíteni, és a papírnak elég vastagnak kell lennie hozzá.

Bigelés és hajtogatás

A bigelés (bígelés) a hajtásvonal előzetes benyomása egy tompa éllel. Nélküle a vastag papír hajtásnál megtörik, a bevonat és a festék megreped, a rostok kilátszanak.

• 170 g/m² fölött a borítókat és a prospektusokat bigelni kell. Vékonyabb papírnál a szálirány ellenére történő hajtásnál is kellhet. → Papírtípusok: szálirány
• A műnyomó papír bevonata hajlamosabb a repedésre, mint az ofszetpapír.
• A repedés a sötét, telt színeken látszik a legjobban. Ha teheted, ne tegyél sötét, egyszínű felületet a hajtásvonalra, vagy kérj fóliázást. A lakk ebben nem segít, a fólia igen.
• A befelé hajtott panel legyen 1-3 mm-rel keskenyebb. A panelméretekről: Hajtogatott prospektus.

Kötészet

Irkatűzés (tűzött füzet)

A lapokat egymásba hajtják, és a gerincen drótkapoccsal tűzik össze. Ez a legolcsóbb kötés vékonyabb füzetekhez, katalógusokhoz.

• Az oldalszám néggyel osztható legyen (egy hajtott lap négy oldal), a borítót is beleértve: 8, 12, 16, 20 és így tovább.
• Kúszás: a belső lapok kifelé tolódnak, mert a külső lapok körbeölelik őket, és a vágásnál a belső lapokból több vész el. Kb. 40 oldalig ez alig látszik, fölötte a nyomda a kilövésnél kompenzálja (a belső oldalak tartalmát kissé a gerinc felé tolja). Te annyit tegyél, hogy a lapszámot, élőfejet és a szél közelében lévő elemeket ne tedd túl közel a vágáshoz.
• A középső ív két oldala pontosan illeszkedik, máshol a két egymás melletti oldal között kicsi eltérés lehet. Átfutó képnél kerüld, hogy egy fontos részlet (például egy arc vagy szöveg) a gerincre essen.

A kilövés-eszköz megmutatja, milyen sorrendben kerülnek az oldalak az ívre, és ha magad nyomtatod a füzetet, a kúszást is kompenzálja. Az eltolás mértéke a legbelső ívnél a lapvastagság × (ívek száma - 1): 32 oldalnál (8 ív) 0,1 mm-es papíron 0,7 mm.

Ragasztókötés

A lapokat a gerincnél összeragasztják, és a borítót ráragasztják. Vastagabb kiadványhoz, könyvhöz, katalógushoz való.

• A gerinc vastagsága az oldalszámtól és a papírtól függ. A borító csak akkor lesz jó, ha a gerinc mérete pontos. → Gerincvastagság-kalkulátor
• A borító belső oldalait és az első és utolsó belívet a gerincnél a borítóhoz ragasztják. Ezeken az oldalakon a tartalom legyen legalább 10 mm-re a kötés felőli széltől.
• A ragasztókötésű könyv nem nyílik ki teljesen, a gerinc közelében lévő rész „elnyelődik”. A belső margó legyen bőkezűbb, mint a külső, és a két oldalon átfutó képeken ne legyen fontos részlet a gerincnél.
• Ragasztókötésnél nincs kúszás, mert a lapok nem egymásba hajtva, hanem egymásra rakva vannak.

Egyéb kötések

A cérnafűzés tartósabb, és a könyv jobban kinyílik. A spirálozás és a wire-o (dupla drótspirál) naptárhoz, jegyzetfüzethez jó: itt a lyukak miatt a kötés felőli oldalon hagyj szabad sávot; a szélességét kérdezd meg a nyomdától, mert a lyukmérettől függ.

Ellenőrzőlista

1. Minden utófeldolgozási jelölés külön direktszín, a nyomda által kért névvel, 100%-on.
2. A jelölések felülnyomásra vannak állítva, és külön rétegen vannak.
3. A lakk- és fóliamaszk vektoros, a szöveg görbésítve.
4. A kifutó a stancvonalon kívül is megvan, a fontos tartalom 3 mm-rel belül.
5. A lakk legalább 3 mm-re van a vágástól és 2 mm-re a hajtástól.
6. Vastag papír hajtásánál bigelést rendeltél, sötét hajtásvonalnál fóliázást is.
7. Irkatűzésnél az oldalszám néggyel osztható, ragasztókötésnél a gerinc mérete a nyomdától származik.

A végén húzd be a fájlt a PDF-ellenőrzőbe, és nézd meg az Acrobat Kimeneti előnézetében is, hogy a jelölések jó helyen vannak-e.

Gyakori kérdések

A lakkot külön PDF-ben vagy külön oldalon kérik. Mit csináljak? Nyomdánként eltér: van, ahol egy PDF-ben, külön direktszínként kérik, van, ahol külön oldalon vagy külön fájlban, 100% feketével. Mindig a nyomda útmutatója szerint készítsd. Ha külön oldalt kérnek, az pontosan ugyanakkora legyen, mint a nyomandó oldal, hogy egymásra illeszkedjenek.

Kell kifutó a lakkmaszkra is? Csak akkor, ha a lakk a vágásig ér. Ez viszont a ±2 mm-es illesztés miatt ritkán szerencsés. Ha mégis így kéred, a lakk ugyanúgy nyúljon ki 3 mm-rel, mint a háttér.

Miért lett fehér csík a stancvonal helyén? Mert a stancszín nem volt felülnyomásra állítva, és kiütötte alatta a hátteret. Állítsd felülnyomásra, és ellenőrizd a Kimeneti előnézetben.